Az Il–2 Sturmovik (i-L-kettő oroszul: Ил–2, sturmovik = rohamozó) a második világháborúban, majd az azt követő években használt szovjet csatarepülőgép, amelyet a Szergej Iljusin (OKB) vezetése alatt álló Központi Tervezőirodában (CKB) fejlesztettek ki az 1930-as évek második felében. Első prototípusa BS–2 típusjellel (gyári jelzése: CKB–55) 1939. október 2-án emelkedett először a levegőbe Vlagyimir Kokkinaki berepülőpilótával a fedélzetén. Továbbfejlesztett változata az 1944-ben megjelent Il–10.
Egyéb elnevezés | Sturmovik |
Funkció | csatarepülőgép |
Gyártó | Iljusin |
Sorozatgyártás | 1941-1945 |
Gyártási darabszám | 36 183 |
Fő üzemeltetők | Szovjetunió |
Rendszeresítők | Szovjetunió |
Személyzet | 1, később 2 fő |
Típusváltozatok | Il–2M3 |
Első felszállás | 1939. október 2. |
Méretek | |
Hossz | 11,60 m |
Fesztáv | 14,60 m |
Magasság | 4,17 m |
Szárnyfelület | 38,50 m² |
Tömegadatok | |
Szerkezeti tömeg | 4525 kg |
Max. felszállótömeg | 6060 kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | Mikulin AM–38 típusú V12 hengerelrendezésű folyadékhűtéses benzinmotor |
Teljesítmény | 1285 kW (1720 LE) kW |
Repülési jellemzők | |
Max. sebesség | 411 km/h |
Hatótávolság | 685 km |
Legnagyobb repülési magasság | 6000 m |
Emelkedőképesség | 10,4 m/s |
Szárny felületi terhelése | 160 kg/m² |
Fegyverzet | |
Beépített fegyverzet | 2 db 23 mm-es VJa–23 gépágyú (szárnyakba építve), 2 db 7,62 mm-es SKASZ géppuska (szárnyakba építve), 1 db 12,7 mm-es UBT géppuska (forgatható állványon) |
Nem irányított rakéták | 4 db RSZ–82 vagy RSZ–132 földi célok elleni nem irányított rakéták |
Bombák | max. 600 kg légibomba |
Háromnézeti rajz | |