Az Alfa Romeo 8C az olasz Alfa Romeo gyár gépjármű-sorozata, amelyet 1931 és 1939 között gyártottak.8C-t a 6C sorozatból fejlesztették tovább. A 8C megjelölés a nyolc hengerre utal.
Eredetileg 2336 cm3 volt. Ennek megfelelően ezeket a járműveket 8C 2300-nak hívták. Négy hengert öntöttek össze. A motornak két felső vezérműtengelye és egy alumínium hengerfeje volt. Alapértelmezés szerint ez a motor 142 lóerős (104 kW), a Monza versenyen pedig 178 lóerős (131 kW) volt. A 8C vontató tengelye mögött volt a rugókon. A differenciálmű közvetlenül a sebességváltó mögött helyezkedett el, és a hátsó kerekeket átlósan haladt át a két vonórúdcső hajtótengelyén. Mindegyik keréken egy kúpkerekes fogaskerék és gyűrűs fogaskerék volt.
A karosszériát nem az Alfa Romeo készítette, hanem a megrendelő kívánsága szerint Zagato, Touring, Castagna, Pininfarina, Figoni, Vanden Plas és mások készíették. Két tengelytáv (2750 és 3100 mm) közül lehetett választani. A 8C számos sikert ért el az 1930-as években. Így 1931 és 1934 között négy egymást követő győzelemre került sor Le Mansban. Tazio Nuvolari, Rudolf Caracciola, René Dreyfus és mások megalapították az Alfa Romeo márka akkori világhírét a 8C modelleken. A versenyautók mellett elegáns kupékat és kabriókat alakítottak ki a gazdag vásárlók számára is, mivel az autók nagyon drágák voltak.
1934-re 188 8C 2300 típusú járművet gyártottak.