Zvezda - 1:72 MIG-17 "Fresco" Soviet Fighter - makett

Zvezda - 1:72 MIG-17 "Fresco" Soviet Fighter - makett
Zvezda - 1:72 MIG-17 "Fresco" Soviet Fighter - makett
Zvezda - 1:72 MIG-17 "Fresco" Soviet Fighter - makett
Zvezda - 1:72 MIG-17 "Fresco" Soviet Fighter - makett
Zvezda - 1:72 MIG-17 "Fresco" Soviet Fighter - makett
Zvezda - 1:72 MIG-17 "Fresco" Soviet Fighter - makett
Zvezda - 1:72 MIG-17 "Fresco" Soviet Fighter - makett
Zvezda - 1:72 MIG-17 "Fresco" Soviet Fighter - makett

makett mérete: 15,4 cm

Download

  

Cikkszám:
500787318
Méretarány:
1:72
Gyártó:
Zvezda
Nehézségi fokozat:
2
Korszak:
modern - Szovjet/Orosz
Festék:
a készlet festéket NEM tartalmaz
Szerszámok:
a készlet szerszámot NEM tartalmaz
Darab:
49
EAN:
4600327073181
3 300 Ft
A vásárlás után járó pontok: 33 Ft
Nincs raktáron
Rendelhető
szállítás 5-10 munkanap
Nincs raktáron
Nincs raktáron
Értesítést kérek, ha újra lesz raktáron
Kedvencekhez
Nyomtat
E-mailes rendelés
Részletek
Hasonló termékek
Adatok / Cikkszám
Részletek

NATO-kód Fresco
Funkció vadászrepülőgép
Gyártó RSZK MiG

Első felszállás 1950. január 14.
Szolgálatba állítás 1952. október
Háromnézeti rajz
a MiG–17 háromnézeti rajza

MiG–17 (NATO-kódjaFresco) a Szovjetunióban a Mikojan–Gurjevics-tervezőirodában kifejlesztett első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép. 1952-ben állították szolgálatba, Lengyelországban és Kínában is gyártották. Különböző változataiból több mint 10 000 db készült.

Története

A MiG–17 tervezése 1949-ben kezdődött az OKB–155 tervezőirodában. Az első prototípus 1950-ben szállt fel először. A repülőgépet a korábbi, sikeres konstrukciónak bizonyult MiG–15 továbbfejlesztésével alakították ki, szerkezete nagyrészt megegyezik azzal. A legjelentősebb módosítás az új, kettős nyilazású szárny alkalmazása volt. Belső, törzs közeli részének nyilazási szöge 45°, külső részének a nyilazása pedig 42°. További jól látható különbség a MiG–15-höz viszonyítva a szárnyak felső felületén alkalmazott három-három terelőlap, míg a MiG–15-én csak kettő volt. Elődjével ellentétben a törzs hátsó-alulsó részén, a hajtómű alatt egy vékony pótvezérsíkot kapott. A MiG–17-be a MiG–15-nél is alkalmazott Klimov VK–1 gázturbinás sugárhajtóművet építették, de néhány későbbi változat már a VK–1 utánégetővel felszerelt változatát, a VK–1F hajtóművet kapta.

Az első, SZI gyári típusjelzésű prototípus Ivan Ivascsenko berepülőpilótával 1950. január 14-én repült először. A berepülések az SZI 1950. március 17-i balesete után a második, radarral felszerelt, SZP–2 prototípussal folytatódtak. 1951-ben egy kétdarabos előszéria készült. A gépekkel folytatott próbák kedvező tapasztalatai után 1951. szeptember 1-jén döntöttek a sorozatgyártásról, amely augusztusban indult be. A sorozatgyártás során többször modernizálták és többféle alváltozatát alakították ki. A radarberendezéssel felszerelt változatát MiG–17P típusjellel gyártották. 1953-tól gyártották az utánégetős gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt változatát, a MiG–17F-t. 1956-ban 46 db, radarral és utánégetővel felszerelt MiG–PF változatot átalakítottak a Kalinyingrad K–5 rakéta hordozására, ez a változat a MiG–17PM típusjelet kapta. Kisebb mennyiségben fényképezőgéppel felszerelt felderítő-változat is készült. A MiG–17 sorozatgyártása 1958-ig folyt a Szovjetunióban. Ezt követően már csak Lengyelországban, legtovább pedig Kínában gyártották.

Hasonló termékek
Adatok / Cikkszám
Raktárkészlet
NINCS
Cikkszám
500787318